2026. OKTÓBER 16.

Az MI egyre intelligensebb, de vajon hogyan őrizhetjük meg közben az emberi kapcsolatokat, a bizalmat és a szervezetek valódi rezilienciáját? A bizalom új útjaitól és az emberi egyensúly kérdésétől eljutunk a technológia rejtett fizikai, gazdasági és társadalmi költségeihez és kockázataihoz. Beszélgetünk arról mi történik a működésünkkel, ha egy nap leáll a rendszer, és már nem tudunk „manuálisan” dolgozni? Innen még messzebbre tekintünk: az űrgazdaság, a Hold és a jövő lehetséges erőforrásai új perspektívába helyezik a technológiához és az erőforrásainkhoz való viszonyunkat. Egy délelőtt, amely nem kész válaszokat akar adni, hanem olyan kérdéseket és nézőpontokat, amelyeket érdemes magunkkal vinni a kongresszusról.

Az MI egyre intelligensebb, a szervezetek legfontosabb versenyelőnye azonban továbbra is az emberi kapcsolatok minőségében rejlik. Az előadás arra keresi a választ, hogyan lehet egyszerre növelni a teljesítményt, megőrizni a bizalmat és újragondolni a munka és a magánélet integritását a mesterséges intelligencia korában.

Mi történik akkor, amikor a világűr már nem csupán a kutatás és a felfedezés terepe, hanem a gazdaság következő nagy színtere? A világűr meghódítása új korszak küszöbén áll. A Föld körüli pályákon már ma is hatalmas gazdasági érték keletkezik: műholdak, kommunikációs rendszerek, navigáció, földmegfigyelés és az ezekre épülő szolgáltatások a mindennapi élet és a világgazdaság láthatatlan infrastruktúrájává váltak. A következő lépés azonban ennél sokkal nagyobb léptékű lehet: a Hold, a Hold körüli térség, sőt egy napon akár a kisbolygók is az emberi gazdasági tevékenység célpontjaivá válhatnak. Kiss L. László akadémikus, Széchenyi- és Prima Primissima-díjas csillagász előadásában azt járja körül, hogy mit jelent valójában az „űrgazdaság”, és hol húzódik a határ a ma már reálisan megvalósítható technológiák, a következő évtizedek lehetőségei és a tudományos-fantasztikus elképzelések között. Mit jelent gazdasági szempontból a Föld körüli térség? Miért vált a Hold ismét az űrverseny egyik legfontosabb célpontjává? Milyen erőforrásokat rejthet a Hold, és mire lehet képes egy állandó holdbázis? Ki érhet oda elsőként: az Egyesült Államok, Kína, más államok vagy éppen a gyorsan fejlődő magáncégek? És van-e egyáltalán reális esély arra, hogy egyszer kisbolygókat bányásszunk, és az ott található nyersanyagokat gazdaságosan felhasználjuk? Az előadás nemcsak az űrkutatás technológiai kérdéseiről szól, hanem arról is, hogyan változhat meg az erőforrásokról, infrastruktúráról, befektetésekről és gazdasági lehetőségekről alkotott gondolkodásunk. A Hold és a kisbolygók ma még távolinak tűnő erőforrásai olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek néhány évtizeden belül akár üzleti és stratégiai döntésekké is válhatnak.